7. rész

Sziasztok!

Itt is a kövi rész! :) Köszönöm a dicsérő szavakat és a 12 feliratkozót + az 1000 oldalmegtekintést, te jó ég!  :D

A részről: Sokat hezitáltam, hogy beleírjam e ezt a részt, de mégis úgy döntöttem hogy benne hagyom,  mivel az elején letisztáztam, hogy a történet +18-as és erőszakos lesz!! Nem volt könnyű megírnom, ezért is hoztam később!

Jó olvasást! (elnézést az esetleges hibákért, de éjfél van/volt! :D)

Dreamy Girl =)

Louis

Néha halk beszédet hallottam, de nem értettem, éreztem, hogy mozog alattam valami, talán autóban vagyok...megint elhomályosult minden...párszor fel fel eszméltem, de újra becsukódtak szemeim...

Amikor magamhoz tértem fájt a fejem és szédültem. A szám be volt ragasztva, fel akartam állni de nem bírtam, a kezem hátra volt kötve egy oszlophoz amihez neki voltam dőlve. Sötét volt, nem láttam semmit, valami pincefélében lehettem, éreztem a dohos szagot. Próbáltam kezeimet kiszabadítani, kiabálni, igaz tapasszal a számon semmit se ér. Meg fogok halni, Niall segíts rajtam! gondoltam magamban és egy könnycsepp folyt végig az arcomon. Vártam, de nem jött senki, fogalmam se volt, hogy meddig lehettem eszméletlen, nem tudtam semmit és ez megrémisztett.
Vártam és csak vártam, de semmi nem történt, egy idő után elnyomott az álom és fejem az oszlopnak döntve elaludtam. Motoszkálásra aztán ajtó csapódásra ébredtem fel, hallottam ahogy valaki felém lépked, majd megállt. Hirtelen fény ütötte meg a szemem, alig bírtam nyitva tartani, pislogtam majd szemügyre vettem az előttem álló személyt, Zayn volt az. Ezután körbetekintettem, egy pince volt ahonnan jobbról nyílt egy ajtó, balról egy ablak ami be volt deszkázva, előttem pedig volt egy hosszabb folyosó szerűség ahonnan egy lépcső vezetett felfelé, az lehet a kijárat. Odalépett hozzám majd letépte számról a szalagot. Fájdalmamban felnyögtem. Láttam hogy egy tálcában hozott valami kaját és egy pohár vizet.

-Nyisd ki a szád!- utasított. Megetetett majd megitatott így egy kicsit jobban éreztem magam, kezdett belém visszaszállni az élet. Mikor befejezte felvette a ragasztószalagot és rá akarta tenni a számra,  de elhúzódtam.

- Ké…kérlek ne ragd vissza, i..igérem ne..nem fogok ordítani, úgy sincs értelme…- csuklott el a hangom.

- Fogd be, ne nyafogj már!- tette vissza, majd felment a lépcsőn. 

Nagyon kényelmetlen volt így ülni és már egyre jobban zsibbadtak el végtagjaim. Felfelé húztam összekötött kezeimet az oszlopon így fel tudtam térdelni, valamivel jobb volt, éppen fel akartam állni amikor megint hallottam a kulcsok morajlását. Ajtócsikorgás...léptek zaja...
A villany nem volt lekapcsolva így amikor beért a fényre megpillanthattam rettegésem okozóját teljes valójában. Magas volt, izmos teste kirajzolódott fekete pólóján át és néhol látni lehetett egy-egy kibukkanó tetoválást, barna göndör haja össze-vissza tekergett, zöld szemével egyenesen lelkembe látott, ami megijesztet. Elém lépett és egy erőteljes mozdulattal letépte a szalagot.

- Bazd meg!- nyögtem fájdalmasan- Ez fájt!- mondtam szemébe nézve. 

- Ez még csak a kezdet drága! - vigyorgott perverzen.

Nézett egy ideig majd elkezdte kikapcsolni az övét.

- Harry ne, kérlek! - mondtam rémülten, tudtam hogy mit akar.

- Fogd be! - levetette a nadrágját, majd lehúzta alsógatyáját is. Ledermedtem mikor megláttam méretes, ágaskodó férfiasságát. Nem is csináltunk semmit máris állt neki…

- Szopj le!- lépett még közelebb.

- Nem! Soha! Ez undorító! - oldalra hajtottam fejem. 

- Azt mondtam szopj le! - majd mikor látta hogy nem mozdulok kezével megfogta fejem és beletolta méretes férfiasságát a számba. Szörnyű volt, folytak a könnyeim és öklendezni kezdtem.

- Szopj az istenit!- mondta durván- Nem mozdultam. Megfogta a fejem és elkezdte a tempót diktálni. Egyre jobban lökte magát belém, ismét öklendezni kezdtem és potyogtak könnyeim.

- Ohh…Szépfiú!!- nyögött egyre hangosabban- valami…eszméletlen vagy!- mondta nyögve.

Egyre gyorsabb és gyorsabb volt, éreztem ahogy megremeg a férfiassága a számban, ki akartam húzni, de mikor megérezte megfogta a fejem és visszatolt. Egy hatalmas nyögés kíséretében a számba élvezett. Kihúzta magát, ki akartam köpni, de hirtelen befogta a szám.

- Nyeld le!- utasított- nehogy kárba vészen!- vigyorgott. Összeszorítottam a szemeim és nagyot nyeltem, undorító volt,elkezdtem köhögni, öklendezni.

- Jófiú!- simogatta meg a fejem, majd közeledett hozzám, lenyalta a számról a maradék spermát és száját az enyémre tapasztotta, elhúztam tőle a fejem. Felmorgott és fülemhez hajolt.

- Ízlett Szépfiú?- suttogta- mert kaphatsz még, egészséges és fehérje dús, harapott  rá fülcimpámra majd belenyalt a fülembe. Elhajolt és a szemembe nézett.

- Undorító vagy, rohadj meg!- ordítottam majd szembeköptem.

Letörölte arcát, felállt , felhúzta nadrágját majd elindult a lépcső felé, félúton visszafordult.

- Undorító?? Hm??- nézett rám - Mégis ennek az undorítónak hordod a nadrágját, elég érdekes... bár engem felizgat!- perverz vigyor jelent meg az arcán majd felment.

Még mindig éreztem Harry ízét a számban, köpködtem de nem értem el vele semmit. Basszus tényleg az Ő nadrágja volt rajtam, de... de csak véletlen, pont az sikerült felkapnom.

Annyira a gondolatimban voltam, hogy meglepődtem mikor megláttam Zaynt előttem.

- Igyál!- nyújtotta a poharat a számhoz, legalább kiöblíthetem, bár nem sokat segített.

- Látom megízlelted Harryt! - vigyorgott- gondolom maradhatott a számon nedvéből, a gondolatra is hányingerem támadt.

Nem szóltam semmit, nem volt erőm hozzá. Küldtem felé egy undorodom tőled arcot. Ezt még jobban élvezte. 

- Harry! - ordított Zayn.

- Itt vagyok, ne ordíts! - reszkettem meg a hangjára.

- Segíts, mert egyedül nem fog menni. Mikor megláttam megremegtem, eszembe jutott az iménti jelenet.

- Nyisd ki az ajtót, majd én bekísérem!- mondta egyre közelítve felém.

- Ide figyelj, most elengedlek, hogy le tudj fürödni, de ne próbálkozz semmivel, nincs esélyed, és csak még jobban rontanál a helyzeteden- lépett elém- hátrahúzódtam, féltem tőle- kikötötte a kezem, majd felhúzott és maga elé invitálva a pincéből nyíló ajtó felé tolt. Egy fürdőszoba volt, mintha mindenre felkészült volna előre. Meddig akar itt tartani és mióta készült erre, miért pont engem nézett ki magának?- ezek a kérdések kavarogtak a fejemben. Bementem, Harry jött utánam, leült a lehajtott WC tetejére, Zayn pedig nekidőlve az ajtófélfának bámult engem. Néztem Őket, vártam, hogy kimenjenek.
- Igyekezz Csipkerózsika, nem érünk rá egész nap!- gúnyolódott a fekete.
- Í..így nem megy, h...hagyjatok magamra...- suttogtam lehajtott fejjel.
- Menj ki és csukd be az ajtót!- fordult Zayn felé. Dünnyögött valamit orra alatt, majd bevágta az ajtót. Harryre pillantottam. Kérdőn nézett szemembe.
- Na mi lesz? vagy netán kell segítség?- vigyorgott kanosan. Éppen állt volna fel, mikor megszólaltam:
- Ne...kérlek...h...hagyj békén! -remegett a hangom.
- Akkor siess!- dünnyögte elindulva kifelé.
- Vigyázz rá! - hallottam meg szavait, mielőtt becsukta az ajtót.
Végre egyedül voltam, megkönnyebbülten lélegeztem fel. Levettem ruháim, beléptem a zuhanyzóba és folyattam magamra a meleg vizet. Jól esett ahogy hűvös bőrömet kezdte egyre jobban felmelegíteni. Elkapcsoltam és kinyúltam a tussoló mellé rakott törölközőért. Végig töröltem magam, derekam köré tekertem és elhúztam a függönyt. Harry zöld szemeivel találtam szembe magam. Nagyon nyeltem és hátrébb léptem. Végigmért, megnyalta száját és elvigyorodott. Kínosan éreztem magam. Nem akartam tudni, hogy mi jár a fejében.
- Öltözz fel!- adta kezeimbe a ruhákat. Vártam, hogy hátha kimegy, de most nem volt szerencsém, szerintem Ő is észrevette, hogy mit akarok.
- Nem! - ennyit mondott és karba tett kézzel figyelt.
Felkaptam a felsőt, ami egy sötét kék színű meleg pulcsi volt. A alsógatyával és a nadrággal kicsit szenvedtem, de sikerült úgy felvennem, hogy takarva legyek mindvégig.
- Moss fogat, aztán mehetünk vissza!- mutatott a mosdókagyló felé.
Odasétáltam, megtettem amit mondott. Olyan fura volt ez az egész, miért törődött velem, hiszen meg  akar ölni akkor meg nem mindegy, hogy... arra eszméltem, hogy hátulról átkarol, megugrottam érintésére.
- Ne szarj be! Hol az a kemény Louis, aki voltál és aki mocskosul beszélt velem? - suttogta a fülembe.
- Ne...szállj le rólam! - próbáltam eltolni magamtól.
- Ne ellenkezz, mondtam már, hogy sokkal jobban fog fájni! -simogatta hasam, közben pedig csókolgatta nyakam, majd egy pontnál beleharapott és szívni kezdte. Egyre erősebben és durvábban.
- ÁÁÁ... ez fáj, hagyd abba!! - ordítottam. Mit sem törődve velem folytatta tovább, iszonyatosan sajgott és éreztem ahogy elkezd folyni a vérem.
- Na..nagyon fáj, ne...elég! - nyögtem, elviselhetetlen volt, folytak könnyeim. Végül elengedett és éreztem ahogy lenyalja véremet a nyakamról. A tükörből láttam, hogy elégedetten vigyorog. Megfogott derekamnál fogva és kifelé tolt. Kinyitotta az ajtót, Zayn elkapta csuklómat és kirántott. Mögém állt és hátrafogta jó szorosan a kezeimet. Harry kezében megláttam a kötelet.
- Ne, miért? Ígérem nem szökök meg, csak ne kötözzetek vissza, neee!- mondtam kétségbeesetten. Nem szóltak semmit.
- Kapjátok be, rohadt állatok!- keltem ki magamból. Ekkor Zayn meglökött és arccal a földre estem.
- Velem Te ne beszélj így, megértetted? - dühöngött majd belerúgott oldalamba. Felordítottam,a fájdalom átjárta egész testem. Harry felemelt majd az oszlophoz kötözött.
- Jó éjt szépfiú, ne aggódj hamarosan jövök! - vigyorgott, egy csókot lehelve ajkaimra. Betapasztotta a szám, felállt és eltűntek minden ketten. Minden porcikám sajgott, fáradt voltam, egy ideig még ültem és gondolkodtam... egyszer csak elnyomott az álom...
- Ébresztő Csipkerózsika! - riadtam fel, hideg vizet éreztem magamon. Kinyitottam szemem, Zayn állt előttem.
- Egy kis felfrissülés! - gúnyos vigyorra húzta száját. Körül néztem, de egyedül volt.
- Nincs itt a szőke herceged, csak mi vagyunk kettesben! - hajolt le hozzám majd az állam alá nyúlt és kényszerített arra hogy a szemébe nézzek. Rettegtem, mit akarhat tőlem, láttam szemeiben a dühöt...nem akarom...